Konfrontálódni a munkahelyen nem bűn. Az, aki mindig csak kerüli a konfliktusokat előbb-, vagy utóbb felrobban. Lehet, hogy nem a munkahelyén, de élete valamely területére egészen biztosan kihatással lesz.

Nem kell mindennel egyetérteni

Nemet mondani sokak számára nem könnyű. Nem csak a munkahelyen, de a magánéletben is vannak olyanok, akik egyszerűen képtelenek nemet mondani. Sokszor akkor sem megy, amikor saját magának okoz kárt az ember.  Ez a képesség nincs meg mindenkiben, de fejleszthető. A legtöbben azzal érvelnek azok közül, akik ebben a „betegségben” szenvednek, hogy nem szeretnek konfliktusba keveredni, így egyszerűbbnek érzik ráhagyni a másik félre, amit gondol, vagy tesz. Más az, amikor az ember konfliktuskerülő és más, amikor nem képes önmagáért kiállni. Aki a munkahelyén nem tud nemet mondani, az valószínűleg az élete más területein sem. Most nézzük meg azt, milyen hátrányai vannak kifejezetten szakmai életet tekintve ennek a tulajdonságnak.

Bárki, aki már használt okostelefont vagy laptopot, az tudja, hogy elkerülhetetlen a folyamatos frissítések engedélyezése ezeken az eszközökön. Egész egyszerűen egy idő után, ha nem engedélyezi az ember ezeket, vagy nem tudja használni az eszközét, vagy eleve nem is engedi a rendszer, hogy elkerülje a frissítést. Mire jó általában a frissítés?

 Az utóbbi hónapokban sokan vesztették el munkahelyüket, és azok akik eleve álláskeresésben voltak, elég rossz helyzetbe kerültek. Úgy tűnik, hogy lassan minden kezd visszaállni a régi kerékvágásba, de ez a cégek toborzási hajlandóságát még nem feltétlenül állítja vissza a korábbi léptékbe. Egyelőre a legtöbb vállalat kivár, megnézik hogyan alakul a gazdaság helyzete, és csak ezt követően kezdenek el ismét új munkaerő felvételén gondolkodni. Hiába nyitnak újra a boltok és vendéglátóhelyek, ez még nem jelenti azt, hogy stabil lábakon áll a gazdaság. Azok a cégek, akik a járvány elején létszámstopot rendeltek el, jellemzően még nem oldották fel azt. Vannak sajnos olyan cégek is, akik eleve áldozatául estek a vírushelyzetnek.

Az utóbbi hónapokban sajnos sok munkavállaló került kényszerhelyzetbe. Sokan vesztették el állásukat, és azok akik el tudtak helyezkedni ezt követően, sok esetben nem saját szakmájukban tették meg. Úgy gondolom, hogy egy ilyen szituációban a legjobb döntés, amit egy álláskereső tehet az az utóbbi. Kesergés helyett megoldást találni mindig a lehető legjobb döntés.

A téma már csontig lerágott, mégis még mindig rengeteg rossz pályázati anyagot látni. Azt, hogy miként kell önéletrajzot írni, és hogy mit is jelent valójában a motivációs levél, még mindig nem tanítják az iskolákban. Hiszen, ha valaki nem tud megfelelő pályázati anyagokat írni amikor munkát keres, nehezebben fog tudni elhelyezkedni. Az pedig, hogy valakinek legyen munkahelye, lássuk be: az egyik legfontosabb dolog egy ember életében.

A legtöbb álláskereső amikor új munkahelyet szeretne találni elsősorban az ismertebb állásportálokat böngészi át. A profibbaknak van LinkedIn-es profiljuk, így ott is böngésznek a jó lehetőségek között. Általában egy-két fejvadász céget ismernek ezeken felül, de sokak számára még mindig rengeteg dolog nem egyértelmű a közvetítőkön keresztül történő pályázásokkal kapcsolatosan. Ebben a cikkben a legfontosabb tudnivalókat fogom összefoglalni és lerántom a leplet a sokszor misztériumoktól övezett szakma kevésbé ismert részleteiről is.

2020. május 21.

A mi cégünknél is, mint oly sok más helyen a munkavállalók jelentős százaléka home office-ban dolgozik. Ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy minden előnye és hátránya világossá váljon ennek a munkavégzési formának.

Bár jelenleg vannak cégek, ahol leálltak a toborzásokkal, ettől függetlenül még mindig nagyon sok helyen folytatják a kiválasztási folyamatokat. Emiatt minden álláskeresőt erősen arra sarkallok, hogy folytassa a pályázást is, hiszen manapság a kiválasztási folyamatok jelentős része távmegoldásokkal is kivitelezhető. Ugyan lehet, hogy konkrét munkába állásra nem mindenhol lesz azonnal lehetőség, de ettől függetlenül sokkal jobb, ha valaki már egy konkrét ajánlattal a zsebében várja a járványhelyzet enyhülését.

A jelenlegi járványhelyzet a munkaerőpiac minden részét érinti. Vannak kiemelten rossz helyzetben levő szektorok, mint pl. turizmus, vendéglátás, sokan maradtak munka nélkül. Szerencsés esetben csak ideiglenesen lettek elküldve munkavállalók, fizetetlen szabadságra, de sokakat egyszerűen csak elbocsátottak. Mit tehetnek azok a munkavállalók, akik jelenleg nem tudnak saját szakmájukban dolgozni? Van megoldás erre a nehéz helyzetre, vagy érdemes inkább kivárásra játszani?

2020. március 20.

A motivációvesztés az egyik leggyakoribb munkahelyváltási ok. Azt gondolom szinte minden ember megtapasztalta már milyen az, amikor elveszti valamivel kapcsolatosan a motivációját. Éppen ezért azt is tudja mindenki, hogy ez egy kezelhető dolog, nem kell tragédiaként tekinteni rá. Az viszont, hogy ki milyen módon oldja meg a helyzetet, nagyban függ attól is, hogy mennyire tudatosan teszi azt.

A címben feltett kérdés, talán napjaink egyik legnépszerűbb és legtöbbet fejtegetett témája. Ennek ellenére még mindig nagyon sok olyan munkavállaló van, aki nem képes megteremteni a megfelelő harmóniát életében. Ez első sorban nem a munkavállalói oldal hibája, sokkal inkább a munkaadó cégeket lehet felelősségre vonni. Ennek ellenére nem tehetetlen a munkavállaló sem, csak okosan kell kijátszania lapjait.

Különleges csomagajánlatunk Valentin-nap alkalmából!

2020. február 11.

Manapság már ritka az, hogy egy szakember a teljes karrierjét egy cég kötelékében töltse, bár nem is olyan régen ez még teljesen normális munkavállalói tendencia volt. Bár nem szeretek a generációs különbségekkel példálózni (mert nagy részükkel nem értek egyet), az mindenképpen kimutatható, hogy azok a szakemberek, akik 20+ évvel ezelőtt kezdték pályafutásukat, jóval röghöz kötöttebb karriert tudhatnak magukénak, mint később született embertársaik.

Arról nagyon sok írás született már, hogy milyen egy jó önéletrajz, milyen platformokon érdemes állást keresni, illetve hogy miként kell jól szerepelni egy állásinterjún. Amiről ritkábban esik szó az a személyiség. Talán ez azért lehet, mert ez egy erősen szubjektív és némiképp érzékeny téma. Annyit mindenképpen fontos leszögezni, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz személyiség. Az ember ennél a fekete-fehér álláspontnál jóval összetettebb.

Manapság már rengeteg karrier-tanácsadó, illetve coach van a piacon. Egyáltalán nem könnyű eligazodnia egy laikusnak a témában, pedig fontos, hogy aki ilyen fajta szolgáltatást szeretne igénybe venni tisztában legyen vele, hogy mi alapján döntsön.

A nagyobb változtatásokat mindenki szereti valamilyen jeles dátumhoz kötni. Ha január elsejéről van szó, egész biztos, hogy majdnem mindenkinek van valamilyen újévi fogadalma. „Nyárig bombaformába lendülök”, „Belekezdek egy új hobbiba, amire mindig is vágytam”, „Idén végre félre fogok tenni annyi pénzt, ami elég, hogy megvalósítsam az álomnyaralásom”.
A munkahely váltás éppúgy lehet újévi fogadalom, mint az imént felsoroltak. Sajnos ezeknek a fogadalmaknak a nagy része már a szilveszteri bulit követően a semmibe vész.

Az élethosszig tartó tanulás fogalma már jó pár éve forog a köztudatban. Főként önmagunk folyamatos továbbképzésére utal a kifejezés, legyen az szakmai vagy hobbinkkal kapcsolatos. Nem az a lényeg, hogy miben képezi magát az ember, hanem az, hogy azt folyamatosan tegye. Aki még 10 év múlva is szeretne versenyképes cégnél, „normális” pozícióban dolgozni, annak muszáj magát szakmájában folyamatosan képeznie. Ha valaki életében nem ez a prioritás, azzal sincsen baj, azokban az esetekben is van jó módja agyunk folyamatos karbantartásának. A baj ott kezdődik, amikor valaki azzal a hozzáállással éli életét, hogy mindent tud már, amit szükséges tudnia, kifogásokkal magyarázza miért is nem tesz semmit a napi mókuskeréken kívül.

Állást keresni – ha nem munkaerőhiányos területen teszi az ember – nem könnyű feladat. Számtalan kihívás és nehézség merül fel ilyenkor, nem csak gyakorlati megvalósítás tekintetében, de mentális vonatkozásban is.