Barion Pixel

Tényleg egy robot dönti el, hogy alkalmas vagyok-e a megpályázott állásra?

790 400 Karrierszerviz

Nem kivétel ez alól a HR szakma sem, mely most cikkünk fókusz területe. Az utóbbi években már teljesen megszokottá vált, hogy egy állás megpályázása nem csupán egy e-mail elküldését jelenti az álláskeresőnek. Részletes regisztrációt kell különböző platformokon végrehajtani, a pályázás első fázisa ennél személytelenebb nem is lehetne. Főleg, amikor nagyon sok esetben a beküldött pályázatokra az ember nem kap semmilyen visszajelzést sem, vagy teljesen sablonos előre megírt e-mail-el kerül elutasításra. Ilyenkor joggal hiheti azt az ember, hogy valójában nincsen élő személy a befogadó oldalon, mindenről egy algoritmus, egy rendszer szűrőfeltétele dönt. Ezt a képet érdemes árnyalni picit, mert bár a jelenlegi technológia nagyban megkönnyíti a HR terület bizonyos részfolyamatait, teljesen nem mentes a humán beavatkozástól.

Sok álláskeresőtől hallottam már azt, hogy biztosak benne, hogy egy gép dönt beérkezett pályázati anyagukról. Így sokszor kérnek abban tanácsot, milyen kulcsszavakat használjanak az önéletrajzukban, amit majd a gép is el fog fogadni. Volt szerencsém olyan trükkös álláskeresőhöz is, aki hagyományos módon megírta az önéletrajzát, majd fehér háttéren fehér betűkkel elszórt a háttérben kulcsszavakat. Ez utóbbi módszer amúgy lopható, nem fog megsértődni rajta az ötletgazda.

Na, de tegyük tisztába. Valóban reálisak ezek az elképzelések?

Alapvetően igaz az, hogy létezik ilyenfajta technológia már. Viszont még nagyon gyerekcipőben jár ahhoz, hogy minden egyes HR osztály eszköztárában ott legyen. Sőt! Magyarországon szinte egyáltalán nem jellemző még az ilyenfajta szűrési rendszerek használata, így bizton merem állítani, ha valaki megpályázik egy állást akkor a másik oldalon egy élő személy fogja eldönteni, hogy alkalmas-e rá, vagy sem.

Vannak-e előre megírt visszajelzés üzenetek, melyet egy kattintással akár több tucat embernek is ki lehet küldeni? Igen. De ezt minden esetben egy személy fogja elvégezni egy toborzási folyamat során, így attól nem kell tartani, hogy nem MI kompatibilis valakinek az önéletrajza. Bár azt elismerem, hogy sokszor egy toborzó munkatárs agya közel hasonlóan működik, mint egy gépé. A gyors és hatékony munkavégzés érdekében kénytelen kulcsszavakat keresni a szemével egy-egy önéletrajzban, nincs arra ma már idő, hogy minden egyes pályázót felhívjon az ember és részletesen megkérdezzen mindent, ami kimaradt az önéletrajzból. Ezért van az, hogy annyira sok helyen hangoztatják az önéletrajz fontosságát. Mert tényleg fontos.

A leírtaktól függetlenül persze tudom, hogy nem optimálisak a kiválasztási folyamatok. A vissza nem jelzések és érthetetlen elutasítások érthetően sok emberben bizonyos idő eltelte után azt az érzetet keltik, hogy valójában senki nem dolgozik HR oldalon, hogy az álláshirdetések nagy része kamu, és hogy igazságtalan szempontok alapján nem kapnak lehetőséget interjún bizonyítani valós rátermettségüket. Nem azt mondom, hogy minden tökéletesen működik és lássuk be a világ sokszor igazságtalan. Viszont a mentalitáson nagyon sok múlik. Álláskeresőként két út áll az ember előtt. Az egyik, hogy elhárítja saját felelősségét álláskeresése sikertelensége kapcsán és összeesküvés elméletekbe bonyolódik. A másik, hogy megpróbál őszinte önreflexiót tartani, igyekszik mindent megtenni, hogy a piac szabályai szerint játssza ezt a játékot. Ez utóbbi még nem hallottam olyat, hogy sikertelenséghez vezetett volna.