A belső oldali HR feladata, hogy minél kritikusabb nézőpontot képviseljen egy interjún. A fejvadász célja, hogy minden jelölt akit meghallgat megfeleljen a pozícióra. Tehát, egy fejvadász nem trükközik, nem próbálja megizzasztani az általa meghallgatott szakembert. Alapkritériumokat szűr és csak azokat a kérdéseket teszi fel, amik elengedhetetlenül fontosak az általa keresett pozíció szempontjából. Mivel célja az, hogy minden interjú, amit lebonyolít sikeres legyen, igyekszik támogatni, segíteni a meghallgatott szakembert.
Sokan, helytelenül úgy vélik, hogy a fejvadászokkal való interjú csak szükséges rossz, amin túl kell esni, hogy a komoly szakmai interjúig eljusson az ember. Azért rossz, ha valaki így viszonyul a fejvadászhoz, mert azt egészen biztos, hogy a másik fél is észreveszi. Akár tetszik, akár nem, ha egy cég fejvadász segítséget vesz igénybe a toborzáshoz, ez az interjú kör nem spórolható meg.
Miért van egyáltalán létjogosultsága a fejvadász tevékenységnek?
Korábban jellemzően inkább a vezetői kiválasztásban vettek igénybe a vállalatok fejvadász segítséget. Ma már ennél sokkal nagyobb szegmensben zajlik a fejvadászat. Ma már sokkal könnyebb az előszűrést erre szakosodott cégekkel elvégeztetni, így a megbízó cégek nem kevés időt és fáradságot spórolhatnak meg maguknak.
Egy fejvadász tehát nem ellehetetleníteni akarja a rajta keresztül pályázó jelentkezőt. Pont ellenkezőleg! Segíteni, támogatni akarja a kiválasztási folyamatban. Egy fejvadász nem csak önéletrajzot továbbít, jellemzést ír a jelentkezőről. Félreértés ne essék, rossz jellemzést egy fejvadász sem küld vállalatoknak. Aki nem felelt meg a fejvadász interjún, egyszerűen csak nem kerül továbbításra. Egy fejvadász interjún elbukni igen nehéz dolog. Mivel a kiválasztást végző személy csak az alap kompetenciákat méri fel, így egészen biztos, hogy nem kell attól senkinek sem tartania, hogy ezen a fordulón rossz benyomást kelt. Ha pedig már az alap kompetenciák sem felelnek meg egy jelentkezőnél, teljesen mindegy, hogy fejvadász interjúztatta, vagy maga a megbízó cég. Így sem-úgy sem jutott volna előrébb.
Jó viszony a fejvadásszal!
A fentebb leírtak egyértelműen rávilágítanak arra, hogy egy fejvadásszal történő interjún pontosan annyira kell jól és felkészülten szerepelni, mintha magánál a munkaadó cégnél mutatkozna be az ember. A jó viszony kialakítása és ápolása fejvadászokkal több dologra is jó lehet. Egyrészt segítheti a pályázót, hogy akkor is eljusson egy céges bemutatóra, ha első ítéletre maga a megbízó cég nincs meggyőződve arról, hogy a jelentkező alkalmas lenne a pozícióra. Másrészt, ha ugyan nem is felel meg a jelentkező, a jövőben bármikor lehet a fejvadásznak olyan keresése, aminek kapcsán ismét együtt tud működni a szakemberrel.
Nem érdemes tehát félvállról venni ezeket az interjúkat, hiszen sosem lehet tudni, hogy milyen lehetőség lesz az, amitől elüti magát az ember rossz magatartásával.
Fejvadász, HR – most akkor mi van?
A cikk elején írtakra visszatérve tehát, a fejvadász is HR területen dolgozó ember, viszont nem “skatulyázható” be HR-esnek. Ez kicsit olyan, mint a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár esete! 🙂
Ha valaki fejvadász cégen keresztül pályáz meg egy pozíciót, több dolog is történhet vele. Mit értünk ez alatt? Vannak olyan esetek, amikor csupán az önéletrajzunkat nézik át a fejvadászok, és a megbízó cég által megadott kritériumoknak megfelelő jelöltet továbbítják. Ilyenkor a fejvadász munkája itt véget is ért, a döntés a pályázati anyag továbbítása után kizárólag a vállalat HR osztályának a kezébe kerül. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezekben az esetekben NEM tehet kivételt egyetlen fejvadász sem, kizárólag azok az emberek fognak további körökre bejutni, akik VALÓBAN megfelelnek az elvárásoknak.
Van olyan eset is, mikor a fejvadász az önéletrajz átnézése után alkalmasnak találja a jelöltet a pozícióra, és behívja interjúra. Ilyenkor azok a jelöltek kerülnek továbbításra, akik az interjú után is megfelelnek a megbízó cég által támasztott elvárásoknak. A következő lépés pedig egy interjú a megbízó cégnél.
Így tehát, szeretnénk még egyszer leszögezni: a fejvadásszal érdemes kialakítani egy jó kapcsolatot, hiszen ha valamilyen oknál fogva nem felelnénk meg a második, vagy netán a harmadik körön, biztosak lehetünk benne, hogy keresni fognak minket, amint lesz olyan pozíció, ami profilunkba vág! 🙂
Ha pedig sokszor próbálkoztunk már, és sosem jártunk eredménnyel – még csak egy telefonos interjúnk sem volt, akkor érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy nem a másik oldalon van a hiba. Biztos olyan pozíciókra jelentkezünk, amikre valóban alkalmasak vagyunk? Szakmai tapasztalatunk megfelel az álláshirdetésben leírtaknak? Bizonytalanság esetén érdemes segítséget kérni, megbizonyosodni arról, hogy mindent jól csinálunk-e, vagy sem. Igényfelmérésünk során igyekszünk rávilágítani az erősítendő pontokra, legyen szó akár az önéletrajzról, akár az álláskeresési szokásokról.
Mi is történik az igényfelmerésünk során?