De nézzük először meg, mi is van valójában a munkaerő-piacon:
Az tagadhatatlan tény, hogy rengetegen vesztették el állásukat, főleg azok közül, akik a szolgáltatóiparban dolgoztak. Számukra ez egy rendkívül nehéz időszak és nagy proaktivitást és kreativitást igényel majd nekik újra szervezni az életüket. Ezen a szektoron kívül viszont egyelőre közel sem annyira gyászos a helyzet. Vannak nyitott lehetőségek és vannak olyan szektorok, melyek kifejezetten hosszútávot tekintve is stabilitást mutatnak. Tehát, aki most keres állást, annak nem kell rögtön a legrosszabb forgatókönyvet lepörgetnie magában. Az biztos, hogy több most az álláskereső, mint volt a COVID előtt, de azokban a szakmákban melyekben eddig sem volt túlkínálat, most sem változott a helyzet, mint ahogyan az sem, hogy ahol eddig is versengés volt egy-egy pozíció iránt, továbbra is hasonló mértékű a harc. Hiszen, az a szektor roskadt össze, ahonnan a szakemberek kikerültek a piacra. Egy pincér, sofőr vagy rendezvényszervező továbbra sem fog érteni az IT-hoz, a mérnök területekhez, vagy a marketinghez – ha csak gyorsan át nem képzi magát online oktatások formájában, mert ugye ebből is egyre többel találkozhatunk manapság. Így azoknak az álláskeresőknek, akik nem ezeken a kiemelten járvány sújtotta szakterületeken dolgoztak, szereztek szakértelmet, nem kell rosszabb esélyekkel számolniuk, mint előtte.
Mire lehet számítani?
A kiválasztási folyamatok lehet, hogy továbbra is kissé lassabbak lesznek és sokkal jobban oda kell figyelni arra, milyen cég ajánlatára mond igent az ember, hiszen nem feltétlenül stabil egy cég attól még, hogy toboroz. De azért semmiképpen sem rossz jel. Kelleni fog a türelem ez egészen biztos. Semmi sem lesz tökéletesen gördülékeny. Ezzel nehéz lehet szembesülni, egy egyébként is mindenkit megterhelő időszakban, de ha az ember felkészült és tudja mire számítson, kisebb lesz a frusztráltság mértéke.
Mit tehetnek azok a szakemberek, akiket pont azokról a területekről bocsátottak el, ahol jelenleg megállt az élet?
Először is alaposan át kell gondolni pontosan milyen szakértelemmel rendelkeznek. Milyen az iskolai végzettség, nyelvtudás, konkrét tapasztalatok, képzések melyeken részt vett stb. Ezekből egy listát érdemes összeállítani, és szelektálni, mik azok, amik egyéb munkakörben is hasznosak lehetnek, amik alkalmassá tehetik az embert egyéb pozíciókra is. Át kell böngészni minél több álláslehetőséget, hogy kiderüljön mely szakterületek azok, ahol van keresnivalója az embernek. Mondjuk egy pincér, aki munkája során megtanult németül és angolul kommunikálni, megpróbálhat pályázni SSC szektorba, többnyelvű ügyfélszolgálatra. Ha megvannak azok a területek, melyek szóba jöhetnek, az önéletrajzot kell igazítani hozzájuk. Azt is érdemes lehet beleírni a pályázati anyagba, hogy a COVID helyzet miatt kell pályamódosítást végrehajtania adott pályázónak, majd egy jól összerakott pályázati anyaggal igazolni, hogy a pályamódosítási terv nem csak hasraütésszerűen történt.
Érdemes azt is belevenni a kalkulációba, hogy lehetőség szerint olyan cégekhez adja be az ember a pályázatát, ahova vélhetőleg a gazdasági válság későbbi hatásai sem érnek el jelentőségteljesen.
Persze dönthet úgy is egy szakember, hogy inkább keres magának valamit, bármit, csak meglegyen a fizetés és majd összeszorított fogakkal végigküszködve, túléli az elkövetkező hónapokat. De az Én javaslatom az, hogy legalább próbáljon meg minden álláskereső találni magának egy olyan területet, melyet valóban tud élvezni. Mert sajnos nem pár hónapról beszélünk, hanem lehet, hogy az elkövetkező másfél évről.
Teljesen megérthető a bizonytalanság és az is, ha valakinek fogalma sincs arról, hogy hova induljon-merre menjen. Az ilyen esetekre ajánljuk ingyenes igényfelmérésünket, melynek során igyekszünk egy átfogó képet adni a munkaerő-piacról, és arról, hogy mit érdemes tenni a továbbiakban. Igényfelmérésünk végén pedig a kezedbe adjuk a döntést arra vonatkozóan, hogy egyedül szeretnél tovább menni, vagy pedig a segítségünkkel folytatod az álláskeresést!
Jelentkezem ingyenes igényfelmérésre!