Egyéb kategória

Ezt a kérdést nem csak a jelenlegi járványhelyzetben aktuális feltennie magának minden munkavállalónak, de most talán aktuálisabb, mint valaha. Jelenleg azt látni a HR oldalon, hogy sokkal nehezebb a toborzás. Azok, akiknek van munkájuk, most sokkal nehezebben mozdíthatóak munkakörükből és a korábbi nyitottság is csökkent munkavállalói oldalon. A legtöbb szakembert, ha megkérdezünk miért nem szeretne váltani, most azzal indokolja, hogy nem szeretne beleugrani a bizonytalanságba. Még azok is, akik elsőre nyitottnak mutatkoznak többször döntenek úgy egy-egy kiválasztási folyamat végén, hogy mégiscsak maradnak inkább jelenlegi pozíciójukban, jelenlegi munkaadójuknál.

Hogy megéri-e? Nyilván nem. Hogy elkerülhető-e? Talán.

Mit tehetnék?
A jelenlegi járványhelyzetben örülhet az, akinek van munkája. Vagy mégsem?

Egy év elegendő volt ahhoz, hogy minden ember hozzászokjon a home office-ban való munkavégzéshez. Mindenki tudja mikor mehet, és hova vásárolni. A maszk már meg se kottyan senkinek. A mindennapok mókuskerekében már fel sem tűnik, hogy az élet jelentősen megváltozott. Legalábbis tudatosan nagyon kevesen kezelik ezt az új helyzetet. A gyakorlati dolgokhoz már mindenki alkalmazkodott, de van itt egy másik aspektus is, melyet érdemes figyelembe venni. Ez pedig nem más, mint a mentális egészség állapota.

Sajnos a pandémia nagyon sok gazdasági szektorra volt rossz hatással. Sokak vesztettél el munkájukat és a reményt is, hogy el tudjanak helyezkedni a közeljövőben saját szakmájukban. Ezek a szakemberek most igazán nehéz és komoly döntés előtt állnak.

Álláskeresési kisokos – 3. rész

Álláskeresési kisokos – 2. rész

Álláskeresési kisokos – 1. rész

Egy munkahelyet elveszíteni sosem könnyű. Ebben az évben, ezt sajnos a szükségesnél több embernek kellett megtapasztalnia. Mindig helyzet függvénye, hogy miként éli meg az ember az ilyen szituációkat. Akkor, amikor azért veszti el valaki az állását, mert a cég, ahol dolgozott létszámot kell csökkentsen, vagy be kell zárja kapuit, különbözik attól, mintha valaki rosszul végezte volna a munkáját és ezért bocsátották el.

Nem egyszer hallani olyan történeteket munkavállalóktól, hogy azért kellett elhagyniuk munkahelyüket, mert új vezetőt kaptak, akivel nem találták meg a közös hangot. Kifejezetten olyan munkavállalók szoktak erről nagy százalékban mesélni, akik akár egy évtizedet is eltöltöttek az adott cégnél, munkájukkal sosem volt baj. Egy ilyen helyzetben a munkavállaló jogosan érzi azt, hogy igazságtalanság érte. Vagy mégsem?