Nem gondolom, hogy ez probléma lenne, mert teljesen más volt húsz-harminc évvel ezelőtt az elfogadott, mint manapság. Más volt a megítélése a munkavállalásnak. Az viszont tény, hogy amikor egy ilyen szakember kikerül a munkaerő-piacra, jellemzően több nehézséggel is szembesül.
Itt most nem arról van szó, hogy azért mert valaki egy cégnél szerezte tapasztalatait nem versenyképes a piacon. Azért írom ezt így le, mert tudom, sokszor ez a gondolat fogalmazódik meg a munkavállalókban. Ha valaki tudatosan építette karrierjét, széles látókörre tett szert különböző pozíciókban egy cégen belül, és nem volt rest szakmailag folyamatosan nyomon követni az aktuális munkáját érintő változásokat, semmivel sincs nehezebb helyzetben, mint az, aki 3-4 évente váltott munkahelyet. A nehézség abból fakad, hogy ezeknek a munkavállalóknak egészen egyszerűen nincsen rutinjuk az álláskeresésben, így nehezebbnek is érzik azt. Sok a bizonytalanság bennük, nem ismerik piaci értéküket, hiszen sosem kellett felmérniük azt. Annyi bizonyos, hogy aki ezzel a kiinduló ponttal kezd bele az álláskeresésbe kénytelen lesz abba több energiát fektetni.
Mit is jelent ez?
1. Célkitűzés meghatározás, piacfelmérés
Az álláskeresés első lépése mindig a célkitűzés meghatározása és a piac felmérése. Enélkül nem lehet megfelelően dönteni arról, hogy milyen platformokat érdemes használni, mire érdemes pályázni, milyen cégeket érdemes figyelemmel kísérni. Ha valaki nem határozza meg egyértelműen, hogy mi is a cél, amit el szeretne érni, nem is fogja elérni azt. Ez általánosan igaz a célkitűzés meghatározásra – az álláskeresés esetén sincs ez másként.
2. Önéletrajz, kísérő levél, referencia
Azok a szakemberek, akik 10-20 évig voltak lojális munkavállalói egy cégnek, valószínűleg nem rendelkeznek pályázati anyagokkal sem, vagy ha igen azok nagy eséllyel elavultak már. Mindenképpen fontos, hogy mielőtt valaki letölt egy sablont az internetről tájékozódjon, hogy mi az a formátum és tartalom, ami valóban megfelelő lehetőséget biztosít tapasztalatainak bemutatására. Ezen felül jól át kell gondolni a kísérő levél tartalmát is, hiszen ugyan azt elismételni, mint amit már az önéletrajz tartalmaz nincs értelme. Itt is fontos az egyénre szabottság, illetve itt hatványozottan ügyelni kell rá, hogy mindig igazítva legyen adott megpályázott álláshoz. A referencia bemutatásnak is nagyon sokféle módja van – hagyományos csatolt, hitelesített referencia, LinkedIn, kontakt személy, portfólió – attól függően, hogy milyen szakterületen dolgozik a szakember, úgy kell megválogatni a referencia biztosítás módját.
3. A kapcsolati tőke fontossága
Talán az egyik legnagyobb munkaerőpiaci előnye annak a szakembernek, aki már több évtizede vállal munkát, az a széles kapcsolati háló melyet munkavállalása során szerzett. Sokszor ez a kapcsolati háló nem tudatosan épített, inkább csak az évek hozták magukkal. Ezt nem kihasználni az egyik legnagyobb hiba az álláskeresésben és egyben a leggyakoribb is. Sokak fejében még mindig negatív képzetekkel társul a kapcsolatok felhasználása, a legtöbben ilyenkor azzal érvelnek, hogy önerőből szeretnének új állást találni a fair play jegyében. Maga a gondolat alapvetően hibás, hiszen már önmagában az, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezik valaki az a saját eredménye. Azt jelenti, hogy mind emberileg, mind szakmailag jól végezte a dolgát. Nem felhasználni a kapcsolatokban rejlő lehetőségeket olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy nem kér magasabb fizetést, mint kevesebb tapasztalattal rendelkező kollégái, mert az nem lenne igazságos. Ideje, hogy mindenki elfelejtse ezeket a berögződéseket és learassa a hosszú évek kemény munkájával elért kapcsolatok gyümölcsét.
4. Készülj úgy az állásinterjúkra, mintha pályakezdő lennél
Ugyancsak általános tendencia azoknál a munkavállalóknál, akik hosszú évek óta dolgoznak, hogy azt képzelik, a kisujjukból is ki tudnak rázni egy állásinterjút. Ilyenkor sokszor jön az az érvelés, hogy: De hát, Én már több tucat kollégát vettem fel és interjúztattam le. Mi lenne ebben a nehéz?
Ezzel a hozzáállással egy dolgot lehet csak elérni: nagyot lehet csattani a földön. Amikor valaki több évtized után ismét a kiválasztási folyamat másik oldalára kerül, igen is fel kell készülnie arra. Interjúztatni és interjú alanynak lenni két nagyon különböző dolog. Fel kell készülni arra, hogy minden cég más, és más kiválasztási folyamatokkal dolgozik, máshogy kell kommunikálni egy HR-es kollégával és másként egy cégvezetővel. Nem szabad túl elbizakodottnak lenni a témában, az alázat (nem meghunyászkodás) nagyon fontos sikertényező.
Összefoglalva tehát, amikor valaki nulla tapasztalattal kezd el állást keresni (mármint az álláskeresés területén van nulla tapasztalata) ahhoz, hogy sikeres legyen, fel kell készülnie alaposan. Félvállról venni a dolgot nagy hiba, ami súlyos következményekkel is járhat. Semmiképpen sem kell kétségbe esni, elsajátítani az álláskeresés helyes gyakorlatát egyáltalán nem egy lehetetlen és éveket felölelő folyamat.
Ha te is bizonytalan vagy az álláskeresésben és úgy érzed önerőből nem vagy képes a megfelelő ismeretekre szert tenni, jelentkezz Karrierszerviz szolgáltatásunk díjmentes igényfelmérésére. Segítünk meghatározni a fejlesztendő területeket és támogatunk új munkahelyed megtalálásában.
Jelentkezem ingyenes igényfelmérésre!