Az év vége közeledtével sem pihentek, még mindig folyamatosak tartotok Karrier-konzultációkat, tanácsadásokat. Hogy értékeled a Karrierszerviz életében a 2018-as évet?
Alapvetően úgy gondolom remek évet zárunk. 2018-ban eddig több, mint 100 ügyfélnek segítettünk a Karrierszervizen belül szakmai tanácsadással. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés egyáltalán nem könnyű folyamat, főleg akkor, ha valaki nem a hiányszakmák egyikében dolgozik. Ebben az évben több karriernapot is tartottunk, melynek keretein belül kiscsoportos tréningen vehettek részt elhelyezkedési problémákkal küzdő szakemberek. Az év vége sem unalmas, hiszen ez az időszak kifejezetten alkalmas arra, hogy az állást váltani kívánók felkészüljenek a jövő év eleji álláspiaci dömpingre és elsajátítsák a professzionális álláskeresés taktikáit.
Hogy látod, mi az álláskeresők legnagyobb problémája, miért fordulnak hozzátok leggyakrabban? Vannak tipikus helyzet, tévhitek?
Van pár problémakör, ami általánosságban mindig fel szokott merülni. Az egyik legjellemzőbb, hogy a szakemberek nagy többsége, nem tud olyan önéletrajzot írni, ami eladja a munkaerőpiacon. Nagy hiányosságot látok abban is, hogy a legtöbb álláskereső nem használja a LinkedIn-t, mint szakmai kapcsolatteremtő platformot és nem ismerik a HR szakemberek kiválasztási szempontrendszereit. Alapvetően úgy gondolom, hogy a legnagyobb tévhit, ami a magyar munkaerő piacot jellemzi, hogy a HR –esek nem tudják megfelelően felmérni egy szakember értékét. A valóság viszont általában az, hogy a nem megfelelő pályázati anyag teszi nehézzé a HR munkakörét. Fontos, hogy ha valamiben nem vagyunk sikeresek, esetünkben ez az álláskeresés témaköre, mindig meg kell vizsgálni, hogy mit tehet az ember saját maga, hogy javítson helyzetén. Nem érdemes külső okokra hivatkozni, mert azzal mindenki csak saját magát csapja be, és ami még fontosabb, külső tényezőkön változtatni nem lehet, az egy adottság, amihez csak alkalmazkodni lehet.
Az élet számos más területén jellemző, hogy sok embernek nehézséget jelent segítséget kérni. Ti mit tapasztaltok, álláskeresési nehézségekkel sem könnyen fordulnak szakértőkhöz az álláskeresők, vagy javul ez a tendencia?
A tendencia, amit felvázoltál ugyan javuló félben van, de még mindig nem jelenteném azt ki, hogy jó a helyzet. Főleg talán Magyarországra vonatkoztathatóan tudom azt mondani, hogy még nincs hagyománya a karrier-tanácsadásnak, még nem él általánosan minden ember fejében egy egyértelmű kép ezzel kapcsolatosan. Ebből fakadóan talán a bizalmatlanság a legmegfelelőbb szó, amit használni tudnék az emberek hozzáállásával kapcsolatosan. Ha egy cipőt vagy tévét szeretnénk megvenni, akkor egyértelmű, hogy mit kapunk a pénzünkért. Befektetni egy karrier-tanácsadásba egészen más dolog, hiszen itt a haszon csak később térül meg, nem azonnal. Egyik fő küldetésünk azon kívül, hogy sikeres álláskeresőket képezzünk az, hogy bizonyítsuk létjogosultságát ennek a szolgáltatás típusnak és olyan értéket közvetítsünk, amit büszkén tudunk képviselni.
Volt valamilyen kedvenc, emlékezetes történeted? Ahol speciális nehézséggel, pályamódosítással fordultak hozzátok segítségért, és aztán sikerrel zárult a szakember keresése?
Ami elsőre eszembe jut, az egy útját kereső szakember volt. Volt felsőfokú végzettsége és külföldi munkatapasztalata, de a megszerzett tudását nem tudta kamatoztatni, illetve nem tudta, hogy mi a neki való pályaút. A konzultációs folyamat végére, sikerül meghatározni egy olyan karrierutat, ami nem csak testhezálló volt a személynek, de a munkaerőpiacon is eladható szakmának bizonyult. Jelenleg is az új diploma megszerzésén dolgozik, és már tisztán látja, hogy miként tud majd karriert építeni a meghatározott területen. A szép ebben a történetben az, hogy az adott szakembernek magától eszébe sem jutott, hogy ilyen irányt vegyen, nem volt másra szükség esetében csak egy külső, objektív nézőpontra. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs szükség világmegváltó tanácsokra, elég egy apróság, ami az embert a megfelelő irányba tereli.
Somodi Bettina – Karrier-tanácsadó
Az idei évben először került megrendezésre a Karrierépítő mesterkurzus. Több alkalommal rendeztétek meg sikerrel. Hogy értékeled ezt a képzést, folytatjátok jövőre is? Miben más, mint a személyes konzultáció?
Egészen biztos, hogy a jövő évben is rendezünk majd ilyen eseményt, mivel abszolút sikernek könyveltük el. A siker pedig elsősorban nem üzleti oldalról definiálnám, hanem a résztvevők pozitív visszajelzésére alapozva. Azt gondolom, hogy az általunk kínált tréning olyan szempontból egyedülálló a piacon, hogy inkább hasonlít egy brainstormingra munkakeresés témakörében, mintsem iskolai oktatásra. Rengeteg érdekes pályafutással rendelkező személy, azonos problémakörrel érkezett ezekre az eseményekre és jó volt látni, hogy nem csak a mi tanácsainknak volt hasznossága, hanem egymástól is tanultak a résztvevők. Egy dologban más csak ez, mint az egyedi személyes konzultáció, hogy ezen az eseményen kevesebb idő van arra, hogy egy személy egyedi és személyes problémáira fókuszáljunk. Természetesen igyekszünk mindenki egyedi kérdéseire válaszokkal szolgálni, de a személyes konzultáció egyénre szabottságát nem tudjuk reprodukálni.
Végezetül mit ajánlasz a szakembereknek az év utolsó hónapjára? Van még értelme állást keresni?
Azt nem mondanám, hogy ebben az időszakban az álláskeresés olyan gördülékenyen megy, mint az év többi szakaszában. Inkább arra lehet jó, hogy az új állás után vágyó szakemberek felkészüljenek a jövő évi álláskeresésre. Sokkal hatékonyabb úgy belevágni a folyamatban, hogy már nincsenek kérdések és kétségek a témával kapcsolatosan, mint márciusban eszmélni rá, hogy nehézségek merülnek fel. Akkor már lehet, hogy túl késő ugyan is nyáron ismét, ugyan úgy belassulnak a kiválasztási folyamatok, és az álláskeresés irracionálisan hosszú időre húzódhat el.
Az idei év utolsó időpontja: